A Pilis hegységben az első ember az utolsó jégkorszak vége felé jelent meg.A Kiskevély barlangjában és a szántói kőfülkében éltek az ún. ?barlangi gravettik? vagy ?barlangi eszkimók?.A Remetehegy felső barlangjában (Máriaremete és Nagykovácsi között) 1969-ben megtalálták a neandervölgyi ember pattintott kőszerszámát? A Pilis hegységben az első ember az utolsó jégkorszak vége felé jelent meg. A […]
A népvándorlás kora után a Budai hegyvidéken Szentivánról vagy valami hasonló nevű településről szó sincs.A tatárok a környék falvait kirabolták és felgyújtották.Egy 1274 után megtartott határjárás leírása szerint a mai Szentiván területén lehetett Wenecia.Ferenczy József (1833) azt mondja, hogy a falu hajdan a Battháza nevet viselte, de ennek egyelőre sehol sem sikerült nyomára bukkanni.Bél Mátyás
Az ókori Róma i.e. 35 és i.sz. 9 között meghódította Pannóniát (kb. a mai Dunántúl és Horvátország egy része) és Illíriát (kb. Horvátország és Bosznia-Hercegovina egy része), majd Pannónia önálló császári provincia lett.E korból Pilisszentiván területén még nem találtak tárgyi emlékeket, de Pilisvörösvár északi részén, Szabadságligeten találtak római érméket.Bél Mátyás (1737) azt írja Csabáról, hogy
Lala Musztafa 1543-ban erős palánkvárat építtetett Vörösváron, melynek kerülete 1000 lépés, két kapuja volt és várárok vette körül. A falak színéről el is nevezték Vörösvárnak.A Budai szandzsák (török közigazgatási egység) 1546?1590. évi összeírásai községünket sem Szentiván, sem pedig Battháza ill. Iwanfelde néven nem említik. Mire a törököket 1686-ban Budáról kiverték, a környék lakatlanná vált.A Budai
1708. május 15-én a nádor gróf Brankovics János Pálnak adományozta Szentiván, valamint Alsó és Felső Kovácsi területét. 5 hónap múlva, 1708. október 30-án annak törvényes módja szerint a birtokba iktatás is megtörtént. A budai Ágostonrendieknek Eszterházy Pál herceg és nádor 1709. július 16-án megadta a Szentiván ajándékozására vonatkozó alapítólevelet. Az adományozás után mindkét fél jogosan
Land tenure in the municipality Read More »
Öt német család már 1723-ban megérkezett, velük a települési szerződést 1724. április 24-én kötötte meg a Budai Ágostonosok vikáriusa, Scharinger Patrik atya. Ez az irat teljes egészében és épen megmaradt.Az első öt család neve és származási helye:? Peter Paxian Lohr am Mayn-ból, a majnai kerületből? Heinrich Metzger és fia Hans Metzger Parthenstein-ből a majnai kerületből?
The settlement of the municipality Read More »
1769. szeptember 2-án kelt az az Országos Levéltárban található latin nyelvű irat, mely az utód nélkül elhunyt Tersztyánszky József birtokainak és birtokjogainak összeírását tartalmazza. Bővebben?A letelepülők életkörülményeire leginkább a települési szerződésből következtethetünk, hiszen abban rögzítették a jogokat és a kötelezettségeket. Bővebben?Csupán földművelésből nehéz lett volna megélni, elvándorlás is volt. Bővebben?Az iskolával kapcsolatosan legkorábban 1761-ből találhatunk
Élet a kialakuló faluban Read More »
A betelepülő németek katolikusok voltak, igényük volt arra, hogy mielőbb felépítsék az Isten házát, ahol a nehéz időkben vigaszt találnak. Eleinte az uradalmi ház kápolnáját használták, csak később került sor önálló templom építésére.Egy kápolna helyén kezdte építeni a híres építőmester, Nepauer Máté, a mostani pilisszentiváni templomot 1780-ban, de az építkezés anyagiak hiányában 1796-ig elhúzódott.Az 1782.
Egyház és templom a faluban Read More »
Fontos változást hozott a falu életében az 1849-ben megnyílt barnaszénbánya, melynek tulajdonos-bérlője akkor a württembergi (Németország) református vallású Gustav Jacob volt. A bánya történetével külön fejezet foglalkozik, itt inkább az ott dolgozó embereket állítjuk a középpontba. A szolgabíró 1856. március 20-án kelt 2805 sz. rendeletével megtiltotta a szentiváni bányában a vasár- és ünnepnapokon folyó munkát.
A XVIII. századból még egy érdekes, említésre méltó esemény van, ez pedig a pestis járvány. 1710-ben és 1739-ben Magyarország nagy területein dúlt a pestis.Az 1848/49-es szabadságharcnak Pilisszentivánon nem voltak kiemelkedő eseményei, de ? A XVIII. századból még egy érdekes, említésre méltó esemény van, ez pedig a pestis járvány. 1710-ben és 1739-ben Magyarország nagy területein dúlt
