{"id":4596,"date":"2010-07-08T14:22:38","date_gmt":"2010-07-08T12:22:38","guid":{"rendered":"https:\/\/teszt.lakasbolotthon-bp.hu\/?p=4596"},"modified":"2024-02-16T22:12:39","modified_gmt":"2024-02-16T21:12:39","slug":"a-pilisszentivani-szenbanyaszat-tortenete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/teszt.lakasbolotthon-bp.hu\/en\/a-pilisszentivani-szenbanyaszat-tortenete\/","title":{"rendered":"A pilisszentiv\u00e1ni sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1szat t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Nem v\u00e9letlen\u00fcl ker\u00fclt Pilisszentiv\u00e1n c\u00edmer\u00e9be az \u00fct\u0151kalap\u00e1cs \u00e9s nyeles v\u00e1g\u00f3\u00e9k, mint a b\u00e1ny\u00e1szat jelk\u00e9pe, ugyanis 1969. december 31-ig barnasz\u00e9nb\u00e1nya m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a k\u00f6zs\u00e9g hat\u00e1r\u00e1ban. A XIX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a gyors ipari fejl\u0151d\u00e9s nagy t\u00f6meg\u0171 f\u0171t\u0151anyagot ig\u00e9nyelt, erre kiv\u00e1l\u00f3an alkalmas volt a sz\u00e9n.<\/span><\/p><\/div><\/div>


A pilisi sz\u00e9nel\u0151fordul\u00e1s ter\u00fclet\u00e9t a Zs\u00edros-hegy \u00e9s a Nagysz\u00e9n\u00e1s kiemelked\u0151 dolomitja k\u00e9t medenc\u00e9re osztja: a pilisv\u00f6r\u00f6sv\u00e1r-pilisszentiv\u00e1ni \u00e9s a nagykov\u00e1csi medenc\u00e9re. A medence sz\u00e9nel\u0151fordul\u00e1s\u00e1nak felkutat\u00e1sa a budai hegyekben, Budakeszi hat\u00e1r\u00e1ban kezd\u0151d\u00f6tt 1812-ben, de nem hozott eredm\u00e9nyt. Sikeresebbek voltak a Pilisv\u00f6r\u00f6sv\u00e1r hat\u00e1r\u00e1ban v\u00e9gzett kutat\u00e1sok, melyek eredm\u00e9nyek\u00e9nt term\u00e9szetes kib\u00fav\u00e1sokon 1850-ben megindult a sz\u00e9ntermel\u00e9s. A nagykov\u00e1csi tekn\u0151 \u00e9szaki oldal\u00e1n, ugyancsak term\u00e9szetes kib\u00fav\u00e1son, 1876-ban kezdt\u00e9k meg a b\u00e1ny\u00e1szatot.<\/span>
Pilisszentiv\u00e1n hat\u00e1r\u00e1ban a gr\u00f3f Kar\u00e1csonyi-birtokon 1850-ben kezdtek szenet fejteni a ?Schuhnagel?-\u00e1rokban tal\u00e1lt term\u00e9szetes kib\u00fav\u00e1son. 1858-t\u00f3l ezen a ter\u00fcleten tov\u00e1bbi kutat\u00e1sok is folytak, melyek eredm\u00e9nyek\u00e9nt 1860-ban Szentiv\u00e1ni K\u0151sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1k n\u00e9ven alap\u00edtottak v\u00e1llalkoz\u00e1st. 1861-1863 k\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 szenet termeltek ki. A b\u00e1nya bez\u00e1r\u00e1sa az \u00f6ngyullad\u00e1s miatt keletkezett b\u00e1nyat\u00fczek sz\u00fcks\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nye volt.<\/span>
1850-ben a k\u00f6zs\u00e9g lakosainak sz\u00e1ma 580 volt, az emberek kiz\u00e1r\u00f3lag f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9ssel foglalkoztak. A b\u00e1nya \u00faj meg\u00e9lhet\u00e9si form\u00e1t jelentett, de a helyb\u00e9liek eleinte idegenkedtek a f\u00f6ld alatti munk\u00e1t\u00f3l. Ez\u00e9rt, mint azt az anyak\u00f6nyvek is bizony\u00edtj\u00e1k, idegenb\u0151l \u00e9rkeztek a b\u00e1ny\u00e1szok \u00e9s a b\u00e1nya bez\u00e1r\u00e1sa ut\u00e1n tov\u00e1bbv\u00e1ndoroltak.<\/span>
A szentiv\u00e1ni sz\u00e9nmez\u0151b\u0151l ez id\u0151ben \u00f6sszesen mintegy egymilli\u00f3 b\u00e9csi m\u00e1zsa (azaz 500 000 q) szenet termeltek ki, amit kocsifuvarral sz\u00e1ll\u00edtottak Bud\u00e1ra. A fejt\u00e9st a v\u00edz, a rossz leveg\u0151 \u00e9s a b\u00e1nya\u00e9g\u00e9sek miatt besz\u00fcntett\u00e9k. Az id\u0151sek elbesz\u00e9l\u00e9se szerint a b\u00e1nya a sz\u00e9n gyenge min\u0151s\u00e9ge miatt z\u00e1rt be. A szenet a k\u00f6zs\u00e9g gazd\u00e1i szerz\u0151d\u00e9ses alapon sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k lovas kocsijaikkal, majd eladatlanul rakt\u00e1k le a Duna-parton, hogy teher n\u00e9lk\u00fcl tudjanak hazaj\u00f6nni. 1876-ban Galg\u00f3czi azt \u00edrja Szentiv\u00e1nr\u00f3l, hogy ?van sz\u00e9ntelepe, de nem m\u00edveltetik?. 1878-ban Hantken Miksa \u00edgy \u00edr: ?A szentiv\u00e1ni sz\u00e9nb\u00e1nya m\u0171vel\u00e9s\u00e9t a b\u00e1ny\u00e1ban t\u00e1madt nagyobbszer\u0171 telep\u00e9g\u00e9s folyt\u00e1n, mely a fejt\u00e9st nagyon nehez\u00edtette, s\u0151t lehetetlenn\u00e9 tette, sz\u00fcntett\u00e9k meg. A sz\u00e9ntelepek tov\u00e1bbi folytat\u00e1sukban val\u00f3 felt\u00e1r\u00e1sa pedig mindeddig nem t\u00f6rt\u00e9nt meg. Tekintve a szentiv\u00e1ni sz\u00e9ntelepeknek vastags\u00e1g\u00e1t \u00e9s a budai-v\u00f6r\u00f6sv\u00e1ri v\u00f6lgy kiterjed\u00e9s\u00e9t, … a kutat\u00e1soknak sikeres eredm\u00e9nye volna.?<\/span>
A szentiv\u00e1ni b\u00e1nya megsz\u0171n\u00e9se ut\u00e1n \u00c9der Ferenc M\u00e1ty\u00e1s pesti keresked\u0151 Nagykov\u00e1csiban nyitott b\u00e1ny\u00e1t (1863-1876), melynek 15 \u00f6l m\u00e9lys\u00e9g\u0171 akn\u00e1j\u00e1b\u00f3l 1874-ben 15 036 q, 1875-ben 10 837 q szenet termeltek ki. 1880-ban a Zwierzina morvaorsz\u00e1gi b\u00e1nyat\u00e1rsas\u00e1g a r\u00e9gi nagykov\u00e1csi b\u00e1ny\u00e1t\u00f3l kb. 1200 m t\u00e1vols\u00e1gban sz\u00e9nkutat\u00e1si munk\u00e1latokat ind\u00edtott. A b\u00e1ny\u00e1szatot 1881-ben kezdt\u00e9k 43 m m\u00e9lys\u00e9gben. A ?Familiengl\u00fcck? (Csal\u00e1d\u00fcdve) nev\u0171 akn\u00e1t k\u00e9s\u0151bb 140 m-ig m\u00e9ly\u00edtett\u00e9k \u00e9s 1900-ban t\u00f6rt\u00e9nt bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig mintegy 180 ezer tonna szenet fejtettek ki a ter\u00fclet\u00e9r\u0151l.<\/span>
K\u00f6zs\u00e9g\u00fcnkben a b\u00e1ny\u00e1szat 1892-93-ban indult meg \u00fajra \u00f6ner\u0151b\u0151l Loser M\u00e1ty\u00e1s kutat\u00e1sai alapj\u00e1n a 60 m m\u00e9ly Irma-akn\u00e1ban \u00e9s a 180 m hossz\u00fa Irma lejt\u0151sakn\u00e1ban. Ett\u0151l az id\u0151pontt\u00f3l kezd\u0151d\u0151en a b\u00e1nya tulajdonjoga egyik k\u00e9zb\u0151l a m\u00e1sikba ker\u00fclt. 1894-ben l\u00e9trej\u00f6tt a Solym\u00e1ri-Nagykov\u00e1csi-Szentiv\u00e1ni B\u00e1nyav\u00e1llalati Bet\u00e9ti T\u00e1rsas\u00e1g. Az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb kutat\u00e1sok igen k\u00f6lts\u00e9gesek voltak, \u00edgy 1895-ben a Budapestvid\u00e9ki K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya \u00e9s Ipar R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt a b\u00e1nya minden jog\u00e1val \u00e9s vagyon\u00e1val egy\u00fctt, majd 1898-ban a belga \u00e9rdekelts\u00e9g\u0171 ?Budapestvid\u00e9ki K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya Rt.? (,?Societ\u00e9 anonyme des Charbonnages du Bassin de Budapest?) vette \u00e1t. Ezzel megindult a nagy mennyis\u00e9g\u0171, rendszeres ? \u00e1tlagosan napi 100 vagonos ? sz\u00e9ntermel\u00e9s.<\/span>
Az Irma-akn\u00e1t m\u00e9g abban az \u00e9vben megsz\u00fcntett\u00e9k csek\u00e9ly m\u00e9lys\u00e9ge miatt, ugyanakkor viszont lem\u00e9ly\u00edtett\u00e9k az Erzs\u00e9bet-akn\u00e1t a Solym\u00e1r-Szentiv\u00e1n f\u0151k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatt\u00f3l 400 m-re d\u00e9lre. 1902-ben m\u00e1r napi 21 vagon j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 barnaszenet termelt, egy \u00e9v alatt pedig ez a mennyis\u00e9g 43 vagonra emelkedett, amit egy 800 l\u00f3er\u0151s sz\u00e1ll\u00edt\u00f3g\u00e9p hozott a felsz\u00ednre \u00e9s a b\u00e1nya saj\u00e1t mozdonya sz\u00e1ll\u00edtott a solym\u00e1rtelepi \u00e1llom\u00e1sra. A mozdonyt a gyerekek a sz\u00e1zadelej\u00e9n dar\u00e1l\u00f3nak nevezt\u00e9k. Az Erzs\u00e9bet-akn\u00e1ban 1925-ben fejezt\u00e9k be a termel\u00e9st.<\/span>
A pilisszentiv\u00e1ni medence szene 1900-t\u00f3l v\u00e1lt igaz\u00e1n jelent\u0151ss\u00e9, amikor a Budapestvid\u00e9ki K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya Rt. kapta meg a sz\u00e9nkutat\u00e1si jogot. A b\u00e1nya dolgoz\u00f3inak sz\u00e1ma ekkor 291, n\u00e9gy \u00e9v m\u00falva m\u00e1r 486 volt, ebb\u0151l \u00e1tlagosan 362 f\u00f6ld alatti \u00e9s 124 k\u00fclsz\u00edni munk\u00e1s. A r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g 1904-ben megkezdte a pilisv\u00f6r\u00f6sv\u00e1ri sz\u00e9nmez\u0151k kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1t is, m\u00e9gpedig a 246 m m\u00e9lys\u00e9g\u0171 Lip\u00f3t-akn\u00e1val, amelyet 1940. december 1-ig m\u0171veltek. A Lip\u00f3t-akn\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre, mintegy 300 m t\u00e1vols\u00e1gban 21 fokos, 160 m m\u00e9ly lejtakn\u00e1t nyitottak 1917-ben ?\u00daj-akna? n\u00e9ven. Kilenc \u00e9v m\u00falva azonban a termel\u00e9s cs\u00f6kken\u00e9se miatt besz\u00fcntett\u00e9k.<\/span>
Solym\u00e1r ter\u00fclet\u00e9nek hat\u00e1r\u00e1n, a Sz\u00e9lhegy (Plutiberg) \u00e9szaki lejt\u0151j\u00e9be m\u00e9ly\u00edtett\u00e9k a 173 m m\u00e9ly Solym\u00e1r-akn\u00e1t. Ezt 1933. j\u00fanius 28-\u00e1n azonban el\u00f6nt\u00f6tte egy 12 m3 \/ perc er\u0151ss\u00e9g\u0171 v\u00edzbet\u00f6r\u00e9s, mely ember\u00e9leteket is k\u00f6vetelt. 11 ember rekedt a lez\u00fadul\u00f3 v\u00edz m\u00f6g\u00f6tt \u00e9s csak kilenc\u00fcket tudt\u00e1k \u00e9lve kimenteni. A belga \u00e9rdekelts\u00e9g\u0171 r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g m\u00e9g ugyanebben az \u00e9vben a sz\u00e9nter\u00fclet kimer\u00fcl\u00e9se c\u00edm\u00e9n ezt az akn\u00e1t is besz\u00fcntette, azut\u00e1n v\u00e9gleg elt\u0171nt a szentiv\u00e1ni b\u00e1ny\u00e1szat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l.<\/span>
1928-ban a szentiv\u00e1ni sz\u00e9nter\u00fclet nyugati r\u00e9sz\u00e9n, a Kar\u00e1csonyi-birtokon Hauser Lip\u00f3t \u00e9s t\u00e1rsa ?Hung\u00e1ria K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya Rt.? n\u00e9ven m\u00e9ly\u00edtette a Hung\u00e1ria-akn\u00e1t, de ez is csak t\u00edz \u00e9vig \u00fczemelt. 1938-ban \u00fagy t\u0171nt, hogy Szentiv\u00e1non a sz\u00e9nvagyon kimer\u00fcl\u00e9se miatt hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k a b\u00e1ny\u00e1szatot.<\/span>
1941-ben mag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00e1sk\u00e9nt a ?Pilisszentiv\u00e1ni K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya Rt.? \u00faj b\u00e1ny\u00e1t nyitott, ahol augusztusban meg is indult a termel\u00e9s. Itt meg kell eml\u00edteni dr. Ajtay Zolt\u00e1n nev\u00e9t, aki a b\u00e1nya egyik tulajdonosa volt \u00e9s egyben b\u00e1nyam\u00e9rn\u00f6kk\u00e9nt vezette a munk\u00e1latokat is. Ez id\u0151 alatt sz\u00fcletett a Borb\u00e1la-t\u00e1r\u00f3 \u00e9s az Istv\u00e1n-akna, \u00e9s ekkor hozt\u00e1k felsz\u00ednre az addig felt\u00e1rt sz\u00e9nvagyon 50 %-\u00e1t.<\/span>
1946. szeptember 1-j\u00e9vel a b\u00e1ny\u00e1szat \u00e1llami k\u00e9zbe ker\u00fclt.<\/span>
A pilisi sz\u00e9nmedence hossz\u00fa \u00e9s v\u00e1ltozatos m\u00faltra tekint vissza, mely id\u0151 alatt a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig is m\u00e1r mintegy 5 milli\u00f3 tonna sz\u00e9n ker\u00fclt kitermel\u00e9sre. 1945 el\u0151tt a pilisi sz\u00e9ntermel\u00e9s napi mennyis\u00e9ge 400-800 tonna k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltozott. K\u00f6zvetlen\u00fcl a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge el\u0151tt csak az Istv\u00e1n-akna m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, melynek napi termel\u00e9se 150 tonna volt. A b\u00e1ny\u00e1szat helyi rohamos fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez a b\u00e1ny\u00e1k \u00e1llami k\u00e9zbe v\u00e9tele adta meg a lehet\u0151s\u00e9get. Ennek sor\u00e1n 1948-ban megkezd\u0151d\u00f6tt a J\u00f3rem\u00e9nys\u00e9g-alt\u00e1r\u00f3 felt\u00e1r\u00e1sa, melyben a termel\u00e9s az \u00e9szaki \u00e9s az Antal-mez\u0151 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel indult meg, s nyitott lehet\u0151s\u00e9get a Nagykov\u00e1csi II. b\u00e1nya\u00fczem l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9re is. A pilisv\u00f6r\u00f6sv\u00e1ri-pilisszentiv\u00e1ni medence sz\u00e9nr\u00e9teg\u00e9nek vastags\u00e1ga 2,2 \u00e9s 8 m k\u00f6z\u00f6tt ingadozott, a kitermelt sz\u00e9n f\u0171t\u0151\u00e9rt\u00e9ke pedig 1400 \u00e9s 4500 kcal k\u00f6z\u00f6tt volt.<\/span>
A Nagykov\u00e1csi II. b\u00e1nyamez\u0151 l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9re 34 milli\u00f3 Ft-ot ford\u00edtottak, melynek \u00e9p\u00edt\u00e9se 1954-ben kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s 1961-ben fejez\u0151d\u00f6tt be. Az \u00fczemr\u00e9sz termel\u00e9si kapacit\u00e1sa 500 tonna\/nap volt.<\/span>
Az \u00fczem legnagyobb l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nye a 3200 m hossz\u00fa Nyugati-t\u00e1r\u00f3 volt, amely a J\u00f3rem\u00e9nys\u00e9g-alt\u00e1r\u00f3t a nagykov\u00e1csi b\u00e1nyamez\u0151vel k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze. Kihajt\u00e1sa dachsteini norikumi f\u0151dolomitban t\u00f6rt\u00e9nt, 5,5 m-es szelv\u00e9nyben, amely biztos\u00edt\u00e1st nem ig\u00e9nyelt. Eleinte k\u00e9zi, majd g\u00e9pi rakod\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9nt a felsz\u00ednre hozott k\u0151zet elsz\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.<\/span>
A csillev\u00e1lt\u00e1s meggyors\u00edt\u00e1s\u00e1ra 15 csill\u00e9s v\u00e1ndor-kit\u00e9r\u0151s, rug\u00f3s v\u00e1lt\u00f3 berendez\u00e9st alkalmaztak, a lyukf\u00far\u00e1s rendszere azonban v\u00e1ltozatlan maradt. Az ut\u00f3bbi technol\u00f3gi\u00e1val megval\u00f3s\u00edtott\u00e1k a ?gyorsv\u00e1gathajt\u00e1s? egyik m\u00f3dszer\u00e9t, \u00e9s \u00edgy havonta 170-190 m t\u00e1r\u00f3 kihajt\u00e1sa v\u00e1lt lehets\u00e9gess\u00e9. Az \u00fczem termel\u00e9s\u00e9nek 90 %-\u00e1t a J\u00f3rem\u00e9nys\u00e9g-alt\u00e1r\u00f3 adta, ahol n\u00e9gy b\u00e1nyamez\u0151 alakult ki. Ezek k\u00f6z\u00fcl legjelent\u0151sebb a Delta I. b\u00e1nyamez\u0151, ahol a ter\u00fclet a leggazdagabb volt, ut\u00e1na k\u00f6vetkezett a Delta II. mez\u0151, majd az \u00e9szaki \u00e9s a d\u00e9li mez\u0151. A k\u00e9t ut\u00f3bbi b\u00e1nyamez\u0151re \u00e9s az Istv\u00e1n-akn\u00e1ra jellemz\u0151, hogy a m\u0171vel\u00e9s c\u00e9lja a kor\u00e1bban bennhagyott gyeng\u00e9bb min\u0151s\u00e9g\u0171 ter\u00fcletek lefejt\u00e9se volt.<\/span>
A sz\u00e9ntelep\u00fcl\u00e9s igen kellemetlen tulajdons\u00e1ga, hogy nagy a k\u00e9ntartalma (3- 4%) \u00e9s nagy mennyis\u00e9gben tal\u00e1lhat\u00f3 benne pirit konkr\u00e9ci\u00f3. Ez\u00e9rt a t\u0171zvesz\u00e9lyt csak \u00fagy lehetett elker\u00fclni, hogy minden felhagyott b\u00e1nyat\u00e9rs\u00e9get gondosan beiszapoltak. A Feh\u00e9r \u00fat kezdet\u00e9n\u00e9l, az Ant\u00f3nia-\u00e1rokn\u00e1l volt a kb. 1 km hossz\u00fa homokb\u00e1nya (a 60-as \u00e9vekben pedig m\u00e1r a mai szem\u00e9ttelep hely\u00e9n), ahol az iszapol\u00e1shoz napi 1300 csille homokot termeltek. A homok az \u00f6sszesen 3600 m hossz\u00fa k\u00f6t\u00e9lp\u00e1ly\u00e1n jutott el az iszapol\u00e1si helyekre, ahol a Sl\u00f6tyi viz\u00e9vel, v\u00edz\u00e1gy\u00fak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel most\u00e1k be a felhagyott v\u00e1gatokba.<\/span>
A t\u00f3 a Sl\u00f6tyi nevet a n\u00e9met ?Schlamm? sz\u00f3 ut\u00e1n kapta, ami iszapot jelent. A t\u00f3 az id\u0151sek eml\u00e9kezete szerint mindig is megvolt. Elmes\u00e9l\u00e9s\u00fck szerint \u00fagy keletkezett, hogy m\u00e9g a m\u00falt sz\u00e1zadban a hely\u00e9r\u0151l b\u00e1ny\u00e1szt\u00e1k ki az iszapol\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges homokot, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb ez a g\u00f6d\u00f6r telt meg v\u00edzzel. Mivel a Sl\u00f6tyi a r\u00e9gi Erzs\u00e9bet-akna szen\u00e9nek kib\u00e1ny\u00e1sz\u00e1s\u00e1t v\u00edzbet\u00f6r\u00e9ssel fenyegette, a t\u00f3 260 ezer m3 viz\u00e9t 1964-ben lecsapolt\u00e1k. Ezut\u00e1n hossz\u00fa \u00e9vekig m\u00e9ly g\u00f6d\u00f6r \u00e1s\u00edtott a t\u00f3 hely\u00e9n, alj\u00e1n pedig egy szivatty\u00fah\u00e1z volt, amelyb\u0151l vastag cs\u0151 vezette el a vizet. A tavat a b\u00e1nya le\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n ism\u00e9t hagyt\u00e1k felt\u00f6lt\u0151dni.<\/span>
A mai K\u0151farag\u00f3 V\u00e1llalat hely\u00e9n volt a sz\u00e9noszt\u00e1lyoz\u00f3, ahol a szenet helyben, a b\u00e1ny\u00e1b\u00f3l val\u00f3 kisz\u00e1ll\u00edt\u00e1s ut\u00e1n oszt\u00e1lyozt\u00e1k. A k\u00e9zi oszt\u00e1lyoz\u00e1s \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy a csill\u00e9b\u0151l kibor\u00edtott szenet k\u00e9t munk\u00e1s lap\u00e1ttal egy ferd\u00e9n fel\u00e1ll\u00edtott rost\u00e1ra sz\u00f3rta, \u00edgy az apr\u00f3 szem\u0171 sz\u00e9n \u00e1thullott a rosta lyukain, a nagyobb, jobb min\u0151s\u00e9g\u0171 pedig fennmaradt. Ilyen m\u00f3don az Istv\u00e1n-akn\u00e1n p\u00e9ld\u00e1ul m\u0171szakonk\u00e9nt 120-130 csill\u00e9nyi szenet oszt\u00e1lyoztak. A termel\u00e9s sz\u00ednvonal\u00e1nak emel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben ker\u00fclt sor az oszt\u00e1lyoz\u00f3 korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9re 1957 \u00e9s 1960 k\u00f6z\u00f6tt 3,8 milli\u00f3 forint beruh\u00e1z\u00e1ssal. Elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve t\u00e1rolt\u00e1k a j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 nagykov\u00e1csi szenet \u00e9s az ipari, csak h\u0151er\u0151m\u0171ben el\u00e9gethet\u0151 pilisi szenet, majd r\u00e1z\u00f3szalagon oszt\u00e1lyozt\u00e1k \u00e9s v\u00e1logatt\u00e1k. A haszn\u00e1lhatatlan k\u0151darabok a medd\u0151h\u00e1ny\u00f3ra ker\u00fcltek ? ez ma a Sl\u00f6tyi \u00e9s a Csali cs\u00e1rda mellett l\u00e9v\u0151 domb ?? amit r\u00e9gen ?siffer?-nek neveztek. Az elnevez\u00e9s a n\u00e9met ?Schiefer? sz\u00f3b\u00f3l ered, ami pal\u00e1t jelent; a sz\u00e9n k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 pala, ill. pal\u00e1s szerkezet\u0171 medd\u0151 k\u0151zet miatt. A medd\u0151h\u00e1ny\u00f3ra els\u0151sorban a nem haszonanyagok ker\u00fcltek ki, mint pl. dolomit, agyag, m\u00e9szk\u0151, m\u00e1rga stb. Az oszt\u00e1lyoz\u00f3 korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9vel egyidej\u0171leg t\u00f6rt\u00e9nt meg a medd\u0151h\u00e1ny\u00f3ra vezet\u0151 vasszerkezet\u0171 h\u00edd \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s az oszt\u00e1lyoz\u00f3 sz\u00e9nt\u00f6r\u0151vel val\u00f3 ell\u00e1t\u00e1sa 1,4 milli\u00f3 forint beruh\u00e1z\u00e1ssal.<\/span>
A korszer\u0171s\u00edtett oszt\u00e1lyoz\u00f3ra a szenet a J\u00f3rem\u00e9nys\u00e9g-alt\u00e1r\u00f3b\u00f3l \u00e9s az Istv\u00e1n-akn\u00e1b\u00f3l keskeny nyomt\u00e1v\u00fa villanyvas\u00fattal sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. A sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s 4 db 50 l\u00f3er\u0151s, 8 tonn\u00e1s, 550 KW-os egyen\u00e1ram\u00fa fels\u0151vezet\u00e9kes mozdonnyal t\u00f6rt\u00e9nt, amelyeket akkoriban ?mukinak? neveztek. Ezekkel a mozdonyokkal nem csak a csill\u00e9ket h\u00fazt\u00e1k, hanem az \u00fan. n\u00e9pes kocsikat is, amelyekkel a b\u00e1ny\u00e1szokat sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a munkahely\u00fckre.<\/span>
1963-ban 20 milli\u00f3 forint r\u00e1ford\u00edt\u00e1ssal, a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 sz\u00e9nvagyon \u00e1tmeneti n\u00f6vel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben kezd\u0151d\u00f6tt meg az Istv\u00e1n-akna b\u0151v\u00edt\u00e9si programja, mely a volt Erzs\u00e9bet-akna lem\u0171veletlen pill\u00e9reinek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozta. A felt\u00e1r\u00f3 v\u00e1gatok jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t dolomitba v\u00e1jt\u00e1k, ez\u00e9rt biztos\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl sem omlott \u00f6ssze. Az olyan helyeken, ahol a v\u00e1gat feletti k\u0151zetr\u00e9teg puha volt, ott a v\u00e1gatokat 2,5-3,5 m \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 ac\u00e9lgy\u0171r\u0171kkel biztos\u00edtott\u00e1k. Ez a program 0,5 milli\u00f3 tonn\u00e1val n\u00f6velte a pilisi sz\u00e9nmedence sz\u00e9nvagyon\u00e1t.<\/span>
A b\u00e1nya 1965-ben 1213 dolgoz\u00f3t foglalkoztatott. A munk\u00e1sok fele helyb\u00e9li, ill. pilisv\u00f6r\u00f6sv\u00e1ri volt, csak eleny\u00e9sz\u0151 kisebbs\u00e9g\u00fck j\u00e1rtak Nagykov\u00e1csib\u00f3l, Solym\u00e1rr\u00f3l, Pilissz\u00e1nt\u00f3r\u00f3l, Dorogr\u00f3l, Tinny\u00e9r\u0151l \u00e9s Budapestr\u0151l.<\/span>
Az 1968-as k\u00f6zs\u00e9gi kr\u00f3nika szerint ?a tavalyi gazdas\u00e1gi \u00e9vet a b\u00e1nya 1 milli\u00f3 forint nyeres\u00e9gr\u00e9szesed\u00e9ssel z\u00e1rta, amire az \u00fczem fenn\u00e1ll\u00e1sa \u00f3ta nem volt p\u00e9lda. Ekkor m\u0171szakonk\u00e9nt 1066 tonna szenet b\u00e1ny\u00e1sztak, a l\u00e9tsz\u00e1m 786 f\u0151 volt?.<\/span>
?A Pilisi B\u00e1nya\u00fczem az el\u0151zetes terveknek megfelel\u0151en 1969. december 31-\u00e9n besz\u00fcntette termel\u0151tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. A b\u00e1nya\u00fczem felhagy\u00e1s\u00e1t nem az \u00fczem sz\u00e9nvagyon\u00e1nak kimer\u00fcl\u00e9se, hanem az ut\u00f3bbi \u00e9vek sor\u00e1n az energiahordoz\u00f3k strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1s, az alacsony kal\u00f3ria \u00e9s az ebb\u0151l ered\u0151 gazdas\u00e1gtalan termel\u00e9s tette sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9.? (Id\u00e9zet a K\u00f6zs\u00e9g Kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1b\u00f3l)<\/span>
1994-ben k\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk b\u00e1ny\u00e1szeml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtott az\u00e9rt, hogy legyen hol eml\u00e9kezni a r\u00e9gi id\u0151kre, \u00e9s hogy a fiatalok se felejts\u00e9k el a kezdeteket.<\/span><\/p>

Osztheimer Gabriella<\/span><\/p><\/div><\/div>

\u00a0<\/div>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Nem v\u00e9letlen\u00fcl ker\u00fclt Pilisszentiv\u00e1n c\u00edmer\u00e9be az \u00fct\u0151kalap\u00e1cs \u00e9s nyeles v\u00e1g\u00f3\u00e9k, mint a b\u00e1ny\u00e1szat jelk\u00e9pe, ugyanis 1969. december 31-ig barnasz\u00e9nb\u00e1nya m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a k\u00f6zs\u00e9g hat\u00e1r\u00e1ban. A XIX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a gyors ipari fejl\u0151d\u00e9s nagy t\u00f6meg\u0171 f\u0171t\u0151anyagot ig\u00e9nyelt, erre kiv\u00e1l\u00f3an alkalmas volt a sz\u00e9n. A pilisi sz\u00e9nel\u0151fordul\u00e1s ter\u00fclet\u00e9t a Zs\u00edros-hegy \u00e9s a Nagysz\u00e9n\u00e1s kiemelked\u0151 dolomitja k\u00e9t medenc\u00e9re osztja: […]<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"default","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"set","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"categories":[63],"tags":[],"class_list":["post-4596","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tortenelme-tortenete"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/teszt.lakasbolotthon-bp.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4596","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/teszt.lakasbolotthon-bp.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/teszt.lakasbolotthon-bp.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/teszt.lakasbolotthon-bp.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/teszt.lakasbolotthon-bp.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4596"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/teszt.lakasbolotthon-bp.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4596\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4615,"href":"https:\/\/teszt.lakasbolotthon-bp.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4596\/revisions\/4615"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/teszt.lakasbolotthon-bp.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4596"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/teszt.lakasbolotthon-bp.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4596"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/teszt.lakasbolotthon-bp.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4596"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}