Öt német család már 1723-ban megérkezett, velük a települési szerződést 1724. április 24-én kötötte meg a Budai Ágostonosok vikáriusa, Scharinger Patrik atya. Ez az irat teljes egészében és épen megmaradt.Az első öt család neve és származási helye:? Peter Paxian Lohr am Mayn-ból, a majnai kerületből? Heinrich Metzger és fia Hans Metzger Parthenstein-ből a majnai kerületből? […]
A község betelepítése Olvass tovább "
1769. szeptember 2-án kelt az az Országos Levéltárban található latin nyelvű irat, mely az utód nélkül elhunyt Tersztyánszky József birtokainak és birtokjogainak összeírását tartalmazza. Bővebben?A letelepülők életkörülményeire leginkább a települési szerződésből következtethetünk, hiszen abban rögzítették a jogokat és a kötelezettségeket. Bővebben?Csupán földművelésből nehéz lett volna megélni, elvándorlás is volt. Bővebben?Az iskolával kapcsolatosan legkorábban 1761-ből találhatunk
Élet a kialakuló faluban Olvass tovább "
A betelepülő németek katolikusok voltak, igényük volt arra, hogy mielőbb felépítsék az Isten házát, ahol a nehéz időkben vigaszt találnak. Eleinte az uradalmi ház kápolnáját használták, csak később került sor önálló templom építésére.Egy kápolna helyén kezdte építeni a híres építőmester, Nepauer Máté, a mostani pilisszentiváni templomot 1780-ban, de az építkezés anyagiak hiányában 1796-ig elhúzódott.Az 1782.
Egyház és templom a faluban Olvass tovább "
Fontos változást hozott a falu életében az 1849-ben megnyílt barnaszénbánya, melynek tulajdonos-bérlője akkor a württembergi (Németország) református vallású Gustav Jacob volt. A bánya történetével külön fejezet foglalkozik, itt inkább az ott dolgozó embereket állítjuk a középpontba. A szolgabíró 1856. március 20-án kelt 2805 sz. rendeletével megtiltotta a szentiváni bányában a vasár- és ünnepnapokon folyó munkát.
A XVIII. századból még egy érdekes, említésre méltó esemény van, ez pedig a pestis járvány. 1710-ben és 1739-ben Magyarország nagy területein dúlt a pestis.Az 1848/49-es szabadságharcnak Pilisszentivánon nem voltak kiemelkedő eseményei, de ? A XVIII. századból még egy érdekes, említésre méltó esemény van, ez pedig a pestis járvány. 1710-ben és 1739-ben Magyarország nagy területein dúlt
XVIII-XIX. század Olvass tovább "
Az első világháborúban 45 pilisszentiváni férfi (más forrás szerint 31) halt hősi halált, és a község első volt az egész országban, amely még 1918-ban emlékművet állított a hősök tiszteletére. Az első világháború áldozatainak tiszteletére emelt oszlopon ma 33 nevet olvashatunk. Az egyházközség 1919-ben alakult meg, 1921-ben pedig Pilisszentivánt nagyközséggé nyilvánították. Ekkor választották meg az első
Nagy változást hozott a község életében az 1989-es rendszerváltás. Az 1989-ben szabadon választott önkormányzati testület elsődleges céljának tekintette az infrastruktúra kiépítését a még eladható telkek árából.A közösség életében a falu megalakulásától fogva rendkívül fontos szerepet játszott a római katolikus vallás.A régiek helyett azonban új értékek is teremtődnek, mint például? Nagy változást hozott a község életében
Pilisszentiván a XXI. században Olvass tovább "
Nem véletlenül került Pilisszentiván címerébe az ütőkalapács és nyeles vágóék, mint a bányászat jelképe, ugyanis 1969. december 31-ig barnaszénbánya működött a község határában. A XIX. század közepén a gyors ipari fejlődés nagy tömegű fűtőanyagot igényelt, erre kiválóan alkalmas volt a szén. A pilisi szénelőfordulás területét a Zsíros-hegy és a Nagyszénás kiemelkedő dolomitja két medencére osztja:
A pilisszentiváni szénbányászat története Olvass tovább "
Mivel a medence korlátozott szénvagyon-készlete 100 tonna/nap volt, nagyobb termelési kapacitás kiépítését nem tette lehetővé, ezért a pilisi bányászattal kapcsolatban végrehajtott műszaki fejlesztési intézkedések elsősorban olyan természetűek voltak, melyek egyrészt az elért termelési kapacitás kihasználását gátló szűk keresztmetszetek felszámolását szolgálták, másrészt a dolgozók jobb szociális, egészségügyi és munkavédelmi helyzetét biztosították, és nem utolsó sorban a
A bánya szerepe a község kommunális fejlődésében Olvass tovább "
(Dr. Mirk Mária) Minekután mi, a Budai Országúti Ágostonos atyák elhatároztuk, hogy a saját tulajdonunkban levő puszta Szent Iványba néhány lakost befogadunk, akik közül néhányan már az elmúlt évben bejelentkeztek és azon célból, hogy letelepedjenek, megérkeztek, így közülük 5 felet befogadtunk, úgy mint Heinrich Hessing-et, Peter Paxian-t, Heinrich Metzger-t, Hans Metzger-t és Lorentz Eisenkramer-t. Mivel
Pilisszentiván települési szerződésének magyar olvasata Olvass tovább "
